Egy maréknyi gyapjú.

                                 

Imádom a tapintását, illatát.

Egyszer egy csipetnyi ott maradt a szőnyegen. Olyan volt, mint egy kis szöszcsomó. Innen ered a név: Szöszföld.

Egyszer régen, karácsony előtt egy kreatív újságban megláttam egy nemezből készített Betlehemet. Magával ragadott. Rögtön szaladtam és vettem egy pár csomag gyapjút és elkészítettem a saját nemezelt Betlehememet. Imádtam az illatos, puha gyapjúval dolgozni. 

Azóta nagy utat jártam be. Elvégeztem több tanfolyamot, és megtanultam a tűnemezelést is. Fantasztikus dolog, ahogy a recés tű, formába igazítja a gyapjút. Olyan, mint a karmesterpálca. Úgy alakul a gyapjú, ahogy a tű dirigál. 

Elkezdtem babákat tűnemezelni. Sok figurát elkészítettem, mire belejöttem. 

Úgy hiszem minden maréknyi gyapjúban lakik egy lélek. Csak kell hozzá tű, vagy szappan és megmutatja magát.

Meggyőződésem, hogy a minket körülvevő tárgyaknak kisugárzása van. A gyapjú egy ősi anyag, amely magában hordozza őseink hagyományát, tudását. A népművészet egyik csodálatos tulajdonsága, hogy szimbólumokat  helyez el a tárgyakon, ruhákon, eszközökön. Így ezek egyrészt mesélnek, másrészt mágikus erővel rendelkeznek.; védelmeznek, erőt adnak. 

Én mostanában ezt a kettőt igyekszem egybefonni. A Gyapjúlelkek többsége ősi magyar szimbólumokat rejt, magukban hordozzák a múlt értékeit. Így visznek magukkal sajátos hangulatot, ősi hagyatékot az otthonokba.

 

 

 

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel hírlevelünkre!